A kiskutya hazaérkezése, alapvető nevelése

Általánosságban

A kölyök, amelyik kiszakadva megszokott életteréből, testvéreitől és anyjától elválasztva, most már kizárólag a mi ápolásunkra, gondoskodásunkra szorul. Körülbelül két hónapos koráig egyszerű élőlény, aki kizárólag az evésre, játékra, emésztésre, és alvásra összpontosított. Ebben az időszakban az az ideális, ha minnél több időt töltünk vele. Miután hazavisszük, 1-2 nap alatt megszokja új környezetét. Ekkor már elkezdhetjük a nevelését. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy alapvetően mindig következetesnek kell lennünk. Ne tűrjük el egyik nap azt a neveletlenséget, amelyért másik nap megszidjuk.

Kiskutya hazaszállítása

Boxerünk kiválasztása 8-10 évig tartó viszony kezdetét jelenti. Nem szabad elfelejteni, hogy az új barátunk élőlény: él, lélegzik, szeretetet és figyelmet követel, gondoskodást igényel majd. Mielőtt hazavinnénk a kiskutyát, szánjunk egy kis időt a felkészülésre, hogy az új családtag érkezése zökkenőmentesen menjen végbe. A két-három hónapos kor - amikor a legtöbb kiskutya gazdára talál - a kutyáknál megfelel az emberi kisgyermek kornak. Mielőtt elindulnánk az új kiskutyánkért, gondoljuk végig, hogyan fogjuk hazaszállítani. Ha autóval megyünk érte, szükség lehet segítőtársra: míg egyikünk vezet, a másik tud a kutyára figyelni. Feltétlenül vigyünk magunkkal újságpapírt, papír törlőkendőt és nejlonzacskót, mert a kölyökkutyák az első autóútjukon gyakran hánynak, vizeletüket, bélsarukat ürítik. Gondoljuk végig, hogy szállítóketrecben vagy kézben szállítjuk-e, takaróról mindkét esetben gondoskodjunk. Ha a reggeli órákban megyünk a kiskutyáért - akkor azt tegyük korán az első etetés előtt - ebben az esetben jelezzük a tenyésztőnek, hogy ne etesse meg szállítás előtt a kiskutyát.

Utazás a kiskutyával

Autózás

Az autóban utazás nem olyan élmény, amivel a vadon élő állatok valaha is találkozhattak volna, így a kutya számára nem természetes viselkedés, hogy kényelmesen hátradőljön, ha az autóban utazik. Ezért fontos megtanítani arra, hogy autózni kellemes, és arra, hogy milyen viselkedést várunk el tőle ilyenkor. Az autóval utazás mindennapi esemény a legtöbb kutya számára, de nem mindegyik tekinti ezt élvezetesnek! Néhány kölyökkutyának lehet hányingere a kocsiban, ezért lehetőség szerint ne etessük meg a kiskutyánkat utazás előtt! Ha a kölyökkutyánk hányna a kocsiban, akkor a humán gyógyászatban használatos gyógyszert is adhatunk neki, de nagyon figyeljünk oda az adagolásra! A legtöbb kölyöknél összefonódik az első autós tapasztalat azzal, hogy ekkor hagyta el azt a helyet ahol született, és került új otthonába. Ez egy stresszes esemény, ami miatt a kölyök könnyen összeköti az autót a negatív érzelmekkel. Ezt lehet fokozni azzal, hogy a második út az autóval általában az állatorvoshoz vezet! Annak érdekében, hogy legyőzzük a negatív élményeket, be kell mutatnunk kölyökkutyánknak a kényelmes autózást, amilyen hamar csak lehet! Kezdjük azzal, hogy megbarátkoztatjuk az autó belsejével, annyi időt töltünk vele a mozdulatlan kocsiban, amíg nem látjuk azt, hogy magabiztosan, félelem nélkül fedezi fel az autónkat. Használhatunk néhány érdekes dolgot, amivel megjutalmazhatjuk, ha egyedül bennmarad az autóban. Amikor már felszabadultan viselkedik a kocsiban, akkor beindíthatjuk a motort és jutalmazhatjuk a kölyköt, de csak akkor, ha nyugodt maradt. Ne engedjünk a csábításnak, hogy a kölyökkutyánk az ölünkben utazzon, mert ez egyáltalán nem lesz biztonságos, ha a kiskutyánk megnő. A kiskutya mozgásának korlátozása az autóban biztonsági okokból is lényeges. Ha szabadon mozoghat az utastérben, az zavarhatja a vezetést. A kölyökkutya maga is nagyobb biztonságban van, ha nyugton marad: nem fog előrezuhanni hirtelen fékezéskor, és nem ugrik ki a forgalomba, ha kinyílik az ajtó. Könnyebb, ha a kiskutyát a saját biztonságosnak érzett környezetében helyezzük el, az utazóládájában, vagy egy speciális kutyáknak készített biztonsági övet használva, amitől a kölyökkutyánk biztonságban érzi magát. Alkalmazhatunk védőrácsot is, amely az autó hátsó részét elválasztja az utastértől. Ne felejtsük el a kiskutyát abban a helyzetben utaztatni, amit majd felnőtt korában el szeretnénk várni tőle! Általános szabály, hogy ha lehet, ne hagyjuk a kiskutyánkat egyedül a parkoló autóban, nyáron nagyon hamar felforrósodik, télen hamar kihűl az autónk.

Ha mégis elkerülhetetlen, hogy a kölyökkutyánkat egyedül hagyjuk a kocsiban, akkor néhány szabályt szem előtt kell tartanunk: - Ne hagyjuk a kiskutyánkat negyed óránál hosszabb ideig az autónkban! - Nyissuk ki résnyire az ablakot, hogy friss levegőt biztosítsunk kölyökkutyánknak! - Meleg időben parkoljunk árnyékos helyre és ne felejtsük el, hogy a nap mozog, és a helye nem biztos, hogy sokáig árnyékos marad! - Számoljunk azzal, hogy akár tavasszal vagy ősszel is könnyen 45 fok fölé emelkedhet az autónk belső hőmérséklete! - Hagyjunk friss vizet a kocsiban, hogy a kiskutyánk számára bármikor elérhető legyen!

Vonat és busz

Már kicsi kortól hozzá kell szoktatni a kiskutyánkat a buszozáshoz és a vonatozáshoz. Utazáshoz válasszunk olyan utazó táskát vagy bőröndöt, ami korlátozza a kiskutyánk szabad mozgását, de a levegőcserét nem. Lehetőség szerint ne vegyük ki a kiskutyánkat az utazó táskából, mivel még nem rendelkezik az összes védőoltással, így nem a szervezete még nem ellenálló a különböző bakteriális és vírusos fertőzésekkel szemben. Nehéz megállni az embereknek, hogy ne simogassanak meg egy kölyökkutyát, de az előzőleg leírtak miatt ne engedjük meg idegen emberek simogassák kiskutyánkat.

Biztonságos otthon

A kiskutya szemével próbáljunk meg szétnézni otthonunkba. Gondoljunk bele, hogy az új jövevénynek fogalma sincs arról, hogy mi biztonságos és mi nem. Minden számunkra természetes "úgysem nyúl hozzá" dologra próbáljunk meg gondolni, játszzuk végig, hogy mik azok a tárgyak, amiket elérhet és balesetet, kárt okozhat, ha eléri azokat. A dísztárgyak és a szobanövények nekünk tetszenek, de az állat számára maradandó károsodást okozhatnak és akár végzetesek is lehetnek. A szobanövények nagy része mérgező, de még a vágott virágok felfalása is gondot okozhat. Az állatorvosok sok lelkes kiskutya gyomrából távolítanak el különböző tárgyakat, amelyek egyébként ártatlannak tűnnek, például befőttes gumik, gemkapcsok, tollak, gyerekjátékok, hajpántok, melyek könnyen megszerezhetők és lenyelhetők. Ezek a tárgyaknak a gyomorba jutása, akár végzetes is lehet, mert bélelzáródást is okozhatnak. Akinek volt már totyogó kisgyermeke, az tudja, hogy mely tárgyak képezhetik a veszély forrását, és hol lelhetők fel, és bizonyos esetekben még a szekrényajtókra is zárat kell szerelni, ha azok elérhetőek a kölyökkutya számára. Az olyan háztartási cikkek, mint a tisztítószerek (hypó, mosópor) és az orvosságok halálosak is lehetnek.

Biztonságos kert

A kert átvizsgálásakor a legfontosabb feladatunk, hogy szökésbiztossá tegyük. A kölyökkutyák meglepően apró réseken is kipréselik magukat, kiássák a kerítés alapját vagy a dróthálós kerítéseket is kibonthatják, és ha így átjutnak a kerítésen, gyakran közúti baleset áldozataivá válnak, vagy eltévednek, és többet nem találnak haza. Miután megbizonyosodtunk arról, hogy biztonságos a kerítésünk, nézzük meg azokat a tárgyakat, amelyek kárt tehetnek a kiskutyában, illetve a kiskutya tehet kárt a tárgyakban. A kertet még tüzetesebben nézzük át, mint a lakásunkat, hiszen a lakásban könnyebben tudjuk szem előtt tartani, a kertben valószínűleg hosszabb időre fogjuk magára hagyni a kutyakölyköt. A garázs lehet a veszély egyik forrása, a rovarirtók, festékek, tisztítószerek, kerti eszközök (kapa, ásó, gereblye stb.), szerszámok (csavarhúzó, harapófogó stb.), mind nagyon veszélyesek, ha ugyan nem végzetes hatásúak. A kertben parkoló gépkocsinkban is jelentős kárt tudnak tenni, ezt is tartsuk szem előtt. Jó játékszer a locsolócső, kerti bútorok megrágása, az öntöző rendszer kiásása, a lábtörlő szétszedése. Akad köztük egy-egy kertépítő, inkább átalakító specialista is, aki szívesen megmetszi helyettünk a gyümölcsfákat, a rózsákat és a díszbokrokat is, és élen járnak a fenyőfélék megnyírásában is. Egy-egy növény mérgező is lehet, például leander, a veszély elkerülése érdekében érdemes elzárni ezeket. Tanácsos egy minimum 9-12 m2-es kennel építése, ami azt a célt szolgálhatja, hogy időközönként el tudjuk zárni a kutyakölyköt például, ha vendégeket fogadunk a kertünkben. Sajnos meg kell említeni, hogy a gyakran felügyelet nélkül hagyott kiskutyát el is lophatják a kertünkből, ezért figyeljünk arra is, hogy a forgalmasabb utcafrontokon ne hagyjuk hosszú ideig őrizetlenül a kiskutyát.

Alapvető szükségletek

Mielőtt hazahoznánk új kedvencünket, győződjünk meg arról, hogy megvan az összes alapvető felszerelés, és már csak ő hiányzik. Minden kutyának szüksége van nyakörvre és pórázra. Bizonyosodjunk meg arról, hogy a kutya edényei jó helyre kerültek - az egyiket tegyük a padlóra, vízzel megtöltve. A kutyák hamar megjegyzik, hol juthatnak vízhez, ezért célszerű mindjárt a végleges helyét kijelölni az ivóedénynek. A tenyésztő szívesen ad tájékoztatást arról, hogy milyen ételhez szokott a kiskutya. A stressz a kölyköknél és a felnőtt állatoknál egyaránt gyomorproblémákat okozhat, ne tetézzük ezt azonnal eledelváltással! A tenyésztőtől vásároljunk legalább 1 hétre való élelmet - azt, amit a kutya korábban kapott - és csak fokozatosan álljunk át más étrendre. A kiskutyának szüksége van hálóhelyre is, vagy olyan zugra, amit sajátjának tekinthet. Ezt a helyet jó előre átgondolni, és már a hazaérkezés pillanatában a végleges helyre szoktatni az új jövevényt.

Etető és itatótálak

Minden kutyának szüksége van saját etető tálra és ivóedényre. Ezeket alaposan étkezések után tisztán kell tartani, és el kell különíteni a saját edényeinktől. A tálak lehetnek műanyagból, porcelánból vagy rozsdamentes acélból. Az etetőtálak között van mélyebb és laposabb, valamint kisebb, ill. nagyobb méretű. A nagytestű fajták számára, mint a boxer előnyös, ha edényeiket magasan helyezzük el, mert ezzel elejét vehetjük a levegőnyelésnek és az emésztési problémáknak. A tál nagysága legyen arányban az elfogyasztott étel és ivóvíz mennyiségével. Legjobbak azok a tálak, amelyek nehezen boríthatóak fel, így megkímélhetjük magunkat attól, hogy a tál tartalmát a padlóról egye, igya fel a kiskutyánk és takaríthassunk is utána. Műanyag tál vásárlása esetén, figyelünk arra, hogy étkezés után kellő időben vegyük el a tálat a kiskutyánk elől, mert a tál hamar a kiskutyánk martalékává válhat. Maradék ételt ne hagyjunk a tálban egyrészt azért, mert nem higiénikus, másrészről ne szoktassuk hozzá kutyánkat, hogy folyamatosan visszajárjon "csemegézni" az etetőtálhoz.

Póráz, nyakörv, hám

A nyakörv és a póráz nélkülözhetetlen része a kutyafelszerelésnek. Választhatunk könnyű, kényelmes, bőrből vagy szövetből készült nyakörvet, felnőtt korban tetszetős vastagabb, vékonyabb fémet. Kölyök korban a kiskutya nyaka folyamatosan vastagszik, ezért azt javasoljuk, hogy olyan nyakörvet válasszunk, amit folyamatosan a kiskutya nyakvastagságához tudunk igazítani, elkerülve azt, hogy sétáltatás közben kibújjon a nyakörvből. Erre a célra a legalkalmasabb a méretre igazítható textil nyakörvek. A póráz legyen kényelmes, ne vágja a kezünket. A póráz hossza is kezelhető legyen, sétáltatáshoz ne válasszunk túl rövid, vagy túl hosszú pórázt. A kiereszthető és visszahúzható "Flexi" póráz, a korai időszakban lehet hasznos, amikor a kutyánknak több szabadságot szeretnénk adni, de nem bízunk abban, hogy szabadon merjünk engedni. Ez a póráz a későbbi időkben megnehezíti a kutya helyes pórázhoz, ill. sétáltatáshoz való szoktatását, ezért fontos, hogy ne a kényelmünk domináljon, hanem tanítsuk meg kutyánkat a helyes sétáltatásra, ill. minden helyzetben legyünk képesek póráz nélkül, kiszámíthatóan sétáltatni és szabadon visszahívni. A boxer egy őrző-védő kutyafajta, mindenki maga döntse el, hogy használ-e hámot kölyök ill. felnőtt korban.

Fekhely

Minden kutyának szüksége van fekhelyre, amit a sajátjának tekinthet. Olyan helyet keressünk, ahol a kutya nyugodt körülmények között pihenhet, visszahúzódhat, nem kell a mozgásunkkal megzavarnunk a nyugalmát. Fontos, hogy a kutya méretének megfelelő méretű fekhelyet válasszunk. Manapság számos kutyatulajdonos alkalmazza a beltéri ketrecet. Sok kutya hozzászokott, sőt szereti ezt a kényelmes és biztonságos megoldást, amely menedéket nyújt a számára, mint egy odú, amely távol tartja a gyereket, vagy a ház többi kutyáját és egyéb kedvencét. A beltéri kutyaketrec utazásnál is jó szolgálatot tesz "hordozható otthonként", és biztonságosan szállítható benne a kutya még az autóban is. Ne arra gondoljunk, hogy bezárjuk kedvencünket a ketrecbe - bár a vizelet és a széklet takarításnál jól jöhet, ha pár percre elzárhatjuk kiskutyánkat - hanem arra, hogy ez menedéket nyújthat kedvencünk számára.

Ápolási kellékek

Néhány alapvető ápolási cikkre is szükség van. Szükség lehet körömvágó-eszközre, kefére, kullancseltávolító csipeszre és kutyasamponra. Hasznos lehet még a kutyafogkefe és a kutyafogkrém. Kétféle körömvágó létezik: az egyik az olló, a másik a guillotine elven működik. Mindig olyat használjunk, amelyeken van biztonsági távtartó, így véletlenül sem tudunk túl sokat vágni a karomból. A kefék készülhetnek hagyományos sörtéből, vékony fémtűkből vagy gumiból. A vékony, rövid szőrzetű fajták szőrzetének kefélésénél, mint amilyen a boxer fajta is, jó szolgálatot tesz a kesztyűkefe. Kutyasamponok széles választékban kaphatók. Ne használjunk a kutya fürdetésére embereknek készült terméket, tisztítószert, mosóport vagy fertőtlenítőt, mert ezeknek pH értéke nem kedvező a kutyák szőrzetének és bőrének, a vegyi anyagok károsodást is okozhatnak.

Szállító ketrec, biztonsági öv, takaró

Az autóban való utazáshoz figyelembe kell venni a gépkocsink lehetőségeit, ill. a család utazási szokásait. Amennyiben a gépkocsink csomagtartójában szeretnék a kiskutyánkat utaztatni, akkor egy szállító ketrecre lesz szükségünk. Ha úgy döntöttünk, hogy az utastérben velünk fog utazni, akkor biztonsági övre és a gépkocsi kárpit megóvására alkalmas takarót kell beszereznünk. Egyes országokban kötelező a kutyák számára a biztonsági öv használata pl. Németország.

Játékok

Minden kutyának szüksége van játékra, korától, nemétől és fajtájától függetlenül. A játék biztosítja a szellemi frissességet és a játék által közelebbi kapcsolatba kerülünk kutyánkkal. A játékszerek hasznosak lehetnek a kiképzésnél, és segítenek abban, hogy a kutya önállóan is elszórakoztassa magát. Azok a játékszerek nevezhetőek ideálisnak, amelyek emberi segítség nélkül is lekötik a kutya figyelmét. Adhatunk például marha csontot is a kutyánk számára (sertést kizárólag főzve adjunk, szárnyast egyáltalán ne), ez akár több órára is leköti a figyelmét, azonban higiéniai okokból több napig ne tároljuk az ilyen csontot. Remekül megfelelnek a tömörgumiból, bőrből vagy erős szövésű szövetből készült játékok, a kötélre erősített labda vagy karika megfelelő játék lehet. Különösen kedvelt játékok azok, amelyek hangot adnak, de tartósnak kell lenniük, hogy a kutya ne rághassa szét. Egyes játékszerek feltölthetők eledellel, amelyhez a kutya játék közben apránként juthat hozzá, ezek tartósan lekötik a figyelmét. Óvakodjunk azonban az apróbb méretű labdáktól vagy olyan apró darabra hasított játék részekre, amelyek megakadhatnak a kutya torkán és fulladást, bélelzáródást okozhatnak! Még az eldobott bot is veszélyes lehet: gyakran állatorvosi segítség szükséges a szálka általi sérülések kezelésére vagy a torokban keresztbeállt fadarab eltávolítására.

Ismerkedés a kiskutyával

Az új kölyökkutya hazaérkezése izgalmas esemény minden érintett számára. Hetekbe, hónapokba telhet, amíg a kutya és az ember véleményt alkot egymásról, és kitapasztalja, hogy bizonyos helyzetekben miként viselkedik a másik. Sok problémát és félreértést kerülhetünk el, ha előre megtervezzük kapcsolatunkat és viszonyunkat a kiskutyával. Mielőtt kapcsolatba kerülünk a kiskutyával, olvassunk szakkönyveket vagy nézzünk utána az interneten a kutyatartás szakirodalmának. Még tapasztalt kutyatartóknak sem árt tájékozódni. A kiskutyának az első változás, amivel szembe kell néznie, az anyja és a testvérei elveszítése. Még ha van is egy másik kutya a háznál, annak idegen a szaga, és másként viselkedik, mint azok, amelyeket a kölyök eddig megismert. Ebben az időszakban a nyugalom és az állandóság a legfontosabb. Még ha legszívesebben odarohannánk és rákiabálnánk az újonnan érkezett kiskutyára, ha valami olyat tesz, ami nem tetszik, akkor is várjunk, ne reagáljunk agresszívan. Időbe telik a kiskutyának, hogy megismerje, megtanulja a házirendet, és megtanulja értelmezni új gazdája hanghordozását. Hazaérkezés után, amint kezdi biztonságba érezni magát a kiskutyánk, egyre kíváncsibb lesz. Az első bemutatkozásra nyugodt, csendes környezetben kell sort kerítenünk. Ha lakásban fogjuk tartani, akkor először vigyük ki a kölyköt a szabadba, ha biztonságban érzi magát, akkor könnyíteni fog magán. Fokozatosan engedjük, hogy felfedezze az új környezetét, a kertet, a lakást vagy mindkettőt.

Házirend

Bár nagyon fontos, hogy ne félemlítsük vagy ijesszük meg az új jövevényt, mégis vannak alapvető házi szabályok, amelyeket már a kapcsolat elején be kell tartanunk, mert ez is állandóságot és így biztonságot nyújt a kölyökkutyának. A gyerekekhez hasonlóan a kutyáknak is tudniuk kell, hol van a határ. Bármilyen szabályokat vagy határokat is szeretnénk elfogadtatni, ne feledkezzünk meg az első törvényszerűségről: amilyen a kezdet, olyan lesz a folytatás. Sokkal könnyebb előre megfogalmazni a szabályokat, mint a bekövetkezett gondok alapján később korrigálni. Itt a legfontosabb szabály a következetesség! Olyan nincs, hogy valamit egyszer lehet, aztán nem, az egyik családtag engedi, a másik nem. A családon belül beszéljük meg, hogy mit engedünk, és mit nem a kutyának és mindenki ehhez tartsa magát, ne legyenek kivételes helyzetek. Ha nem vagyunk következetesek, akkor a kutya sohasem lesz képes megérteni, hogy mikor, milyen helyzetekben lehet, vagy nem lehet bizonyos dolgokat csinálni, így folyamatosan azt fogjuk érezni, hogy nem fogad szót a kedvencünk és állandóan próbálkozik. Ha érzi a gyengeségünket, akkor folyamatosan próbálkozni fog, hogy elérje a célját, és ha engedünk neki, akkor a legközelebbi tiltásunkat nem fogja komolyan venni.

Néhány házi szabály a teljesség igénye nélkül:

  • Ha a kutya ugrálva üdvözöl minket, ne figyeljünk rá, forduljunk el. Várjuk meg, amíg megnyugszik, majd ez után dicsérjük, jutalmazzuk meg, ha mindezt ugrálás nélkül teszi!
  • Csak nyugalmi állapotban etessük, várjuk meg, amíg nyugtalansága csillapszik, utána tegyük le elé az ételt!
  • Ne etessük a kutyát az asztalról, mert ezzel kéregetésre bátorítjuk.
  • Mindent tegyünk a helyére! A széthagyott dolgokat fogja a kutya legelőször megtalálni például a szennyes ruhát, a gyerekjátékokat és a fontos iratokat!
  • Megfelelő tárgyakat használjunk a játékokhoz: ne papucsot vagy cipőt! Ha a cipőnkkel, papucsunkkal játszik, akkor hogy várjuk el tőle, hogy ne tegyen kárt az aktuálisan hordottakban?
  • Szóljunk rá, ha olyan tárgyakat kezd rágcsálni, amit nem szeretnénk!
  • A szőrápolását csak akkor kezdjük el, ha nyugodt állapotban van, egy izgatott kutya szőrápolása szinte lehetetlenséggel egyenlő!
  • A család minden tagja vegyen részt a nevelésben, az etetésben, az ápolásban, a sétáltatásban!
  • Ha azt szeretnénk, hogy kedvencünk ne a földön feküdjön, akkor jelöljünk ki neki egy helyet, lehet az akár egy fotel is, vagy vegyünk külön neki kutya olyan fekhelyet, ahol az emberhez hasonlóan pihenhet! Ne engedjük, hogy a kanapénkat kénye-kedve szerint uralja, legyenek szabályok!

Szobatisztaság

A második és a negyedik hónapos kora között a legtöbb kölyökkutya felfogja a szobatisztaság fogalmát, hiszen bizonyos szempontból ez is természetes ösztönük része. Amikor megszületnek, az alomba táplálkoznak és ürítenek, és ameddig szopnak, addig anyjuk tisztán tartja őket. Stimulálja testi funkcióikat, és gondot fordít közvetlen környezetük tisztaságára. Az alomban sosincs vizelet vagy széklet szag. Nem természetes számukra, hogy saját piszkukban éljenek, vagyis kutyáink genetikája mellettünk dolgozik. A szobatisztaság kialakulását elősegíti a kölykök gyors emésztőrendszere. Evés után 5-30 perccel már ürítenie kell. Nyolc hónapos koráig naponta minimum kétszer kell etetni és az a legjobb, ha mindezt rendszeres időközönként, mindig ugyanakkor tesszük. Érdemes minden étkezés, alvás, hosszabb játék után szabadba vinni, hogy elvégezhesse a dolgát. A kölyökkutyák igénylik az irányítást, és gyorsan elsajátítják az ismétlődő rutint, ami nem mellesleg fokozza a biztonságérzetüket is. Olyan területet keressünk, ahol van fű, föld, homok vagy kavics, mivel ez a természetes felület arra ösztönzi majd, hogy elvégezze a dolgát. Az sem árt, ha ez a terület már ismerős a számára, hogy biztonságban érezze magát. Gyakori, hogy kutyasétáltatás után a lakásban végzi el a kutya a dolgát. Ennek többnyire az az oka, hogy séta közben nem érzi biztonságba magát a kölyök, ezért a biztonságos lakásban végzi el a dolgát. Az is feszültté teheti, ha türelmetlenek vagyunk, és siettetni próbáljuk a dolgot. Ilyen esetekben séta közben kisebb területet járjunk be és lehetőleg húzódjunk félre a zajos környezettől, közvetítsünk nyugalmat és magabiztosságot, hogy ráhangolódhasson természetes ösztöneire, és zökkenőmentesen elsajátítsa a szobatisztaságot.

Tippek a szobatisztaságra szoktatáshoz:

  • Reggel a kutya ébredésekor az legyen az első dolgunk, hogy levisszük a kiskutyát sétálni, ahol elvégezheti a dolgát. Az első időkben, ha van rá lehetőségünk, akkor 4 óránként vigyük ki a szabadba, majd fokozatosan csökkentsük a séták számát napi háromra.
  • Etetés után 5-30 perccel üríteni fog, így ezt is vegyük figyelembe a séta időpontjának megválasztásakor.
  • Minden alkalommal ugyanarra a helyre vigyük a dolgát végezni. Eleinte ne engedjük, hogy nagy területet járjon be.
  • Jutalmazzuk dicsérettel, jutalomfalattal, ha kint végzi el a dolgát.
  • Rendszeres időközönként, lehetőleg azonos időben történjen az etetés.
  • Szabályozzuk az ivóvíz mennyiségét.

Pórázra szoktatás

Először is hozzászoktatjuk a nyakörvhöz. Kezdhetjük bolha nyakörvvel. A szoktatásnál ügyeljünk arra, hogy amikor a nyakörv rákerül, ne hagyjuk egyedül, nehogy felakadjon a kiskutyánk valahova. Ha a nyakörvet már jól viseli csak utána következhet a póráz. Amikor már önként, ellenállás nélkül szalad a pórázához, akkor mehetünk vele az utcára. 3-4 hónapos korában már feltétlenül szükséges, hogy megismerkedjen a környezetével, autókkal, buszokkal, a közlekedés lármájával. A póráz jelenti a kiskutya számára az első szabadságkorlátozást, eleinte megpróbál szabadulni tőle. Először engedjük abba az irányba, amerre ő akar menni. Ha megáll, mi is álljunk meg, ha jobbra megy, mi is tartsunk vele jobbra. Ezután átvehetjük az irányítást. Soha ne alkalmazzunk erőszakot, ne rángassuk a pórázzal a kutyát, ha megáll, és nem akar továbbmenni, beszéljünk hozzá kedvesen, és játékkal, jutalomfalattal csábítsuk mozgásra.

"Ülj" és "helyre"

Az "ülj" vezényszót a legkönnyebb megtanítani egy kiskutyának, mert a kutya újból és újból leül, akár, mert elfárad, akár, hogy kifújja magát, akár, mert erősen figyel. Ezt a természetes tulajdonságot használjuk fel a nevelésnél, azzal a módszerrel, hogy egy kis jutalomfalatot nyújtunk neki, de csak akkor adjuk oda, ha ülj parancsszóra leül. Ehhez türelem és következetesség szükséges, hogy csakis a teljesítés esetén kapja meg a jutalmat. A "helyre" utasításnál mellette állunk, amíg meg nem érti, mit is szeretnénk, és nyugton marad. Természetesen megpróbál "szökni", ekkor a parancsszó újra ismételésével, és kezünkkel a helyére mutatással visszaküldjük. Segítségképpen egy falatkát helyezhetünk el a helyén.

Behívás

Ezt is könnyen megtanulják, mert mindig öröm a gazdihoz visszatérni. Itt is használhatunk jutalomfalatot. De semmiképpen sem menjünk eléje, öröme abban teljék, hogy ő jön hozzánk, ilyenkor térdeljünk le, tapsoljunk neki, és egy kicsit játszunk vele. Ha már érti, ne takarékoskodjunk a simogatással és dicsérettel ha elvégzi a feladatot. Semmi esetre sem szaladhatunk elébe, vagy utána, amit játéknak vagy büntetésnek gondol, és nem hagyja elfogni magát. Ilyenkor csak egy bizonyos távolságra jön felénk, és amint el akarjuk kapni, elszalad. Ha nem jön a hívásunkra, induljunk el gyors tempóban az ellenkező irányba, ekkor a kutyánk puszta félelemből utánunk rohan. De eközben is használjuk a parancsszót.

Kapcsolat a fajtársakkal

A kutyatársakkal való kergetőzés, bolondozás különösen fontos boxerünk számára, ezáltal tanulja meg, hogyan érvényesüljön. Csak olyan kutyák társaságába engedhetjük, amelyekről tudjuk, hogy egészségesek, és nem rosszindulatúak. Ha kutyánk neki ront a társnak, erélyesen szóljunk rá, hogy "pfuj, nem szabad". Ültessük le, és intsük meg. A macskánál is értésére kell adnunk, hogy az nem játszótárs. Ezeket a gyakorlatokat 3-6 hónapos koráig meg kell tanítanunk vele, ez a kor a legalkalmasabb a tanulásra. De az egyes gyakorlatokat 8-12 percnél tovább ne folytassuk, mert a kiskutyánk könnyen megunja.

Viselkedés gyermekekkel és idegenekkel

A boxer nagyon szereti a gyerekeket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy saját, vagy idegen gyermekekkel összeengedjük őt, mielőtt a megfelelő nevelést (ő és a gyermek) megkapná. Mert a gyermekek - anélkül, hogy tudatosan tennék - nagyon gorombák tudnak lenni a kutyákkal. Másrészt az idegenekkel szemben bizalmatlannak tartott boxer (ez persze csak a nevelt kutyára vonatkozik), minden idegenre felugrál és körülszaglássza, akivel séta közben találkozik. Ezt azonban már kezdetben következetesen meg kell akadályozni. Nem engedhetjük meg azt sem, hogy egy idegen a kiskutyánkat, bármilyen kedves és vonzó megsimogassa. A felugrálás kölyökkorban teljesen természetes és normális jelenség. Tudjuk, hogy semmilyen másfajta kutya nem tud úgy örülni, mint a boxer, de a felugrálást nem engedhetjük meg neki. Amikor ránk akar ugrani, emeljük magasra térdünket, és keményen szóljunk rá, hogy "pfuj", így erről később le fog szokni. Lehetséges azonban, hogy kiskutyánk nem fogja fel, miért hárítjuk el szeretetének ezt a megnyilvánulását. Ezért rögtön tereljük el a figyelmét, játsszunk vele, simogassuk meg, becézzük. El kell kerülni, hogy azt higgye, szeretet megnyilvánulását nem vesszük szívesen, ezért hárítjuk el a felugrálást. Alkalmazható az a módszer is, hogy megrántjuk a nyakörvét, amikor látjuk, hogy felugrásra készül.

Tiltás az idegen élelemtől

Ha van valami, amit kölyökkutyánknak feltétlenül meg kell tanulnia, az az idegen élelemtől való eltiltás. Ez azzal kezdődik, hogy a megkaparintott cipőt, vagy vezetéket, kábelt marcangolja (ami halálos lehet). Erről egy alapos odaütéssel és félreérthetetlen "pfuj" rákiáltással következetesen el kell tiltani. Egyébként állandóan figyelnünk kell, nem követ-e el hasonló ártalmas dolgot. Mindenféle piszok, szenny megevésétől, amit pedig szívesen tenne alaposan el kell tiltani. Ha a kiskutyánk már szájába vett valami gyanús dolgot, gyorsan kapjuk el, mielőtt elszalad, nyissuk ki a száját, és próbáljuk meg kivenni belőle a "zsákmányt". Ha ez sikerül, dobjuk a kiskutya elé, és alaposan verjünk a tárgyra egy megfelelő eszközzel, akár a pórázzal többször "pfuj"-t kiáltva. Ez az eljárás valószínűleg hatásos lesz a jövőre nézve.

Az egyedül hagyás

Természetesen nem célunk, hogy kutyánk rabszolgája legyünk, szeretünk néha színházba, társaságba, szórakozóhelyre elmenni. Kölyökkorában még nem olyan hangos a kutya, mint felnőttként, amikor hosszabb időre egyedül kell hagyni. Kölyökkutyánkat csak rövid időre hagyjuk magára és figyeljük kintről, hogy sírdogál vagy ugat-e. Utólag azonban ne büntessük meg ezért, hiszen egy kutyát csak akkor szabad büntetni, ha azonnal rajtakapjuk haszontalan tettén. Sohasem utólag, hiszen nem értheti meg, miért kapta a szidást, vagy büntetést. A legtöbb esetben kölyökkutyánk azonnal sírni vagy nyüszíteni kezd. Csak fokozatosan szoktathatjuk az egyedül maradásra. Mutassunk rá a szokott helyére és mondjuk "helyedre", és rövid időre hagyjuk el a helyiséget, de csak olyan messzire, hogy halljuk őt. Ha szépen helyén marad, menjünk vissza azonnal, és dicsérjük meg. Később tíz percre nyújtsuk a magára hagyást. Most már becsukhatjuk az ajtót is. Ha így is nyugton marad, visszatértünkkor nagyon dicsérjük meg. Hozzá kell tennünk még, hogy a kutyák hívójelei, például "lábhoz", "ülj", "helyedre", "ide" stb., mindig és kezdettől fogva változatlanok kell, hogy legyenek, hangzásukban is. Ugyanakkor a "pfuj" egészen más hangerővel, élesebben és keményebben kell, hogy elhangozzék. A kölyökkutya érzékeny, ezért újból és újból fel kell őt vidítani, és a gyakorlatokat játékkal összekapcsolva végeztetni. Fontos továbbá, hogy a nevelést egy családtag végezze, mindig ugyanaz, éspedig akihez legjobban vonzódik. Ez nagyon hamar kialakul. Soha nem nevelhet egyszerre több személy. Más családtag ne vegyen részt ebben. Amikor már megfelelő alapnevelést kapott a kiskutya, majd később kiképzést is, a többi családtagot is szívesen követi és engedelmeskedik neki. Sok kutyatulajdonos vásárol játékszereket kedvencének, hiszen azt az ipar nagy számban gyártja. De bármi, ami darabokra vagy szilánkokra rágható szét, méreg, mert le lehet nyelni. A kő sem alkalmas játékszer, mert a kutya fogazatát teheti tönkre, főleg a tépőfogaknak árt. Szárnyas és bordacsont is veszélyes lehet, semmi esetre sem adható. Kölyökkutyánknak igen nagy az alvási és pihenési igénye. Nem feltétlenül beteg tehát, ha ebéd után vagy késő délután vagy este helyére megy és alszik. Nyugtalan rugdalózás vagy csendes vakkantás alvás közben teljesen normális szokások, és élénk álomtevékenységet jeleznek.

További hasznos tanácsok az e-kutyak.hu oldalon:

Az E-Advertising Kft., mint a http://www.karpatibox.hu honlap üzemeltetője a testreszabott kiszolgálás érdekében a felhasználó számítógépén kis adatcsomagot, ún. sütit (cookie) helyez el és olvas vissza. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik felhasználásába.